100 évesen, életem utolsó napján is…

100 évesen, életem utolsó napján is…

 Néhány hete kaptunk egy megbízást egy soproni rendelőtől, egy komplex praxis audit elvégzésére. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy komolyabb felkészülés és néhány online megbeszélést követően, beköltözünk a rendelőbe jó pár napra, és részletesen átvizsgálunk MINDENT.

A MINDEN átvizsgálását követően, némi (nem kevés😊) utómunka után pedig a rendelőtulajdonos megkapja a „gap analízist”: kb. 80 oldalas riport, amiben rámutatunk, hogy mit érdemes változtatnia, konkrét feladatlistát és csapatdinamika térképet kap. Ezután jön az implementálás és a kisebb, nagyobb horderejű dolgok megváltoztatása. Ebben is ott vagyunk, és segítjük.

Igen, pontosan… ez egy nagy horderejű, nagyon munkás dolog, nem „könnyen szerezhető” pénz és nem automatizálható, hiszen a saját, személyes tudásodra és minden szenzorod élesen tartására van szükség, aztán persze megfelelő kommunikációra, együttműködésre és irgalmatlan munkára, hogy rendszerezd, átláthatóvá tedd az ügyfél számára.

Minimum egy hét Sopronban, utazással, távol a családtól, nekem meg a kedvenc programom, hogy Alízzal a kislányommal legyek… Grrr, akarom én ezt?

Ilyenkor jönnek az „okos” gondolatok, hogy hogyan lehet majd ezt kiszervezni, hogyan automatizálom a cégem, milyen jó lesz 20 év múlva „bármit” csinálni, miközben a munkával, pénzkereséssel nem kell majd foglalkozni.

Aztán megérkezek a reggeli utazás után a rendelőbe, megcsap a fertőtlenítő illat, és…. „MEGÉRKEZTEM”! (Kinevetni, ér… 😊) Én ezt szeretem csinálni…

Ez egy baromi jó érzés…

Aztán a soproni „magányos esték” segítenek is feldolgozni az élményt, és rájövök, hogy rossz az a kérdésfeltevés, hogy „mit kell tegyek a cégemmel, hogy a leghamarabb önjáró legyen és ki tudjak szállni?”, hanem az a jó kérdésfeltevés, hogy:

„Mit kell tegyek ma a cégemmel, hogy 100 évesen is, életem utolsó napján is szívesen dolgozzak érte, és szívesen tegyek meg érte erőfeszítéseket”

Mert az élet nem sprint, hanem maratonfutás. A lehetőségünk pedig megvan, hogy alakítsuk a környezetünket, a saját cégünket, a körülöttünk és velünk dolgozó embereket. VAN lehetőségünk olyan világot teremteni magunknak a szakmánkban, amiben jól érezzük magunkat és ki tudunk teljesedni.

Te csináltál már olyat, hogy előveszel egy A4-es papírt, elfelezed és a bal oldalára felírod azokat a dolgokat, amikben a munkáddal kapcsolatban jó vagy és szereted csinálni? Amikben kiteljesedsz és flow-ban vagy és szívesen csinálod majd halálod napján is 100 évesen. (Legyen ez az implantálás, vagy a bracket ragasztás, vagy akár a recepciós felvételiztetés).

A jobb oldalra pedig azokat, amiket most csinálsz, nem vagy benne jó, nem szeretsz, nehézséget, esetleg szorongást okoz, muszáj és leszívja az energiákat.

A jobb oldalt meg kell oldani és meg kell szervezni, a bal oldalt meg szívvel lélekkel csinálni kell életed utolsó napjáig. És boldog leszel… minden egyéb rád erőltetett „na jó, de…” kezdetű mondat hülyeség!

Szólj, ha megvan az A4-es lapod!