Kevesebb stressz vagy több bevétel? – Konkrét célok 2025-re

Eljött az ideje az évrendezés utolsó állomásának: a 2025-ös célok és konkrét teendők megfogalmazása következik most.

Jól tudjuk, hogy január elején még nagyon lendületben van az ember, ami a fogadalmakat illeti. Később azonban gyakran tapasztalható, hogy a lelkesedés alább hagy, és mégsem lesznek az eltökélt változások valóban tartósak.

A mai napon ebben is szeretnénk segíteni.

Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a célkitűzés és személyes hatékonyság témaköre bőven meghaladja egy, a mostanihoz hasonló záró levél tartalmát – ezért az alábbiakban inkább egyfajta tömör vezérfonalat mutatunk, amelyek támogathatnak az úton.

Kétféle cél – kétféle szemlélet

Bár sok tervező egy kalap alá vesz minden célt, van egy olyan megközelítés, amely szerint alapvetően két „céltípust” különböztethetünk meg: (1) eredmény- vagy teljesítményfókuszú célokat és (2) folyamat- vagy minőségfókuszú célokat.

Ez izgalmas különbség, és könnyen lehet, hogy egyes emberek inkább (vagy teljesen) az előbbi; míg mások az utóbbi típust használják önkéntelenül is. Te melyikhez tartozol? 

Az eredménycélok jellemzően olyan tervek, amelyek középpontjában valamilyen végcél elérése, teljesítése áll, például: szeretném ‘X’ Ft-ra/-tal növelni a bevételemet év végéig; szeretnék ‘Y’ számú pácienst ellátni; ’Z’ darab, adott típusú kezelést elvégezni vagy egy adott technikát elsajátítani. Ezen célok többsége jellemzően jól mérhető tevékenységekre vagy részeredményekre bontható – akár úgy, hogy napi-heti szinten naplózható és folyamatosan követhető az éppen elért eredmény vagy fejlődés.

A folyamatcélok a fentiekkel szemben nem annyira az eredményre, hanem magára a cselekvésre, viselkedésre, állapotra koncentrálnak. Tipikusan ilyen cél, hogy szeretnék kevesebbet stresszelni a munkahelyen; szeretném elmélyíteni a tudásomat a szakterületemen; szeretném fejleszteni a kommunikációs készségeimet, többet kezdeményezni szakmai projektekben stb. Azaz, ezek a célok elsősorban szokásokra, rendszeres tevékenységekre irányulnak, és kevésbé jellemző rájuk, hogy a „kipipálásuk” után lezárulnak, abbamaradnak.

Természetesen a két fenti típus nem egy teljesen elszeparált halmaz; tudatosabb elkülönítésük azért fontos, mert kissé eltérő technikák segítenek jobban mindkét esetben. 

A továbbiakban ezért a fenti két kategória mentén fogalmazunk meg javaslatokat célkitűzéshez és „célmegtartáshoz”. Saját tervezésed során természetesen mindkét típusú célból kitűzhetsz bátran; bár ahogy korábban is említettük, sokan hajlamosak első nekiindulásra csak az egyik irányban elindulni, valójában nincs olyan megkötés, hogy valakinek csak az egyik vagy csak a másik működik.

Kezdjünk bele!

1. Üres fej

Az első javasolt lépésünk, hogy ereszd szabadjára gondolataid, és írd ki magadból az idei éved céljait. Ehhez természetesen kiváló alapot adhatnak az előző levelünk alapján összeírt gondolataid; ezen kívül azonban mindenkinek más működik: írhatsz egyszerűen csak megkötések nélkül, szabadon, ami eszedbe jut; használhatod évzárásodat, mint kiinduló pontot és tanulságokat; vagy bármilyen egyéb kelléket és támogató eszközt (naplód, tennivalólistád, bármilyen egyéb „tervlistádat” és korábbi jegyzeteid, pénzügyi rendszered stb.). A lényeg, hogy kapj egy képet arról, mi minden áll előtted az évben.

Ha szimpatikus volt a fenti felosztásunk, akkor megteheted, hogy már az elejétől kezdve a fenti két csoportnak, kategóriának megfelelően gyűjtöd a célokat. (Azaz: a fix határidejű, „kipipálható”, projektszerű célokat eredménycélként; a szokásokat, önmagáért végzett programokat, időtöltéseket folyamatcélként.)

2. Tanácsok eredménycélok tervezéséhez

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány rövid, de fontos tanácsot a két célhalmazod feldolgozásához. Az eredménycélos csoporthoz az alábbiakat javasoljuk:

Ezen célokra kiválóan alkalmazható a SMART technika, ezért ezek mindenképpen vizsgáld meg ezen szempontok szerint – ha úgy látod, valahol pontatlan a megfogalmazásuk, akkor pontosítsd, egészítsd ki az érintett célt. (Például teljesítménycélok esetében javasolt az ideális állapotot fogalmazni, nem a változást: ne azt írd, hogy „szeretnék fogyni 10 kilót”, hanem hogy „szeretnék 65 kilós testsúlyt”.) 

Reális elérhetőségük és minden fontos egyéb szempont alapján (pl. fix külső határidők) helyezd el időben (2025 megfelelő pontjain) az elérendő célokat.

Határozd meg a legfontosabb mérföldköveket, részcélokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kívánt határidőre elérd a célokat – ha nem is írod össze egyből az összeset, azt minden esetben határozd meg, hogy mi az első elérendő mérföldkő. (Például: növelni szeretném a pacientúrámat? Ehhez szükséges az időbeosztásom, rendelési időm áttekintése és átrendezése, vagy pl. egy kommunikációs stratégia és a megfelelő csatornák, ahol elérem az ügyfélkört stb.)

Végül nézd meg, hogy melyek azok a célok, amelyek teljesüléséhez már most, az első hetekben-hónapokban szükséges lépéseket tenned. Amelyeken már most elkezdenél dolgozni (érdemes egyszerre maximum 1-5 darab ilyen célt kiválasztanod a teherbírásodtól függően, hogy ne ússz el velük), azok esetében a legközelebbi mérföldkő alapján határozd meg, hogy mi az első lépés azok irányában – és ezeket vezesd be a tennivalólistádba, pontos határidővel (határidőnaplódba vagy bármely ilyen célú applikációdba, például Todoist vagy Trello).

3. Hogyan tartsd meg eredménycéljaid?

Ha eddig a pontig eljutottál, már többet tettél idei céljaidért, mint az emberiség többsége! A pontos tervezés pedig már fél- (de legalább is olyan negyed-harmad) siker! 🙂 Sokaknak azonban innentől igazán kihívás: megtartani a célokat. Ezért ehhez néhány további javaslatunk:

Naplózd rendszeresen, aki napi szinten az előrehaladásod: használj erre papír alapú technikát (például a bullet journalt), elektronikus listát vagy excel táblát, esetleg időmérő vagy más, célkövető applikációt. Ha teheted, kövesd az előrehaladásod vizuálisan is – a grafikonok nagyon jó visszajelzést adnak az eredményeidről!

Legalább hetente nézz rá a céljaidra.

Tűzz ki félút-célokat a mérhető, mennyiségi céljaidhoz, és ünnepeld meg a felezőpontot!

Építs be „jelzőtáblákat” a célokhoz. Például jelezd színekkel vagy ikonokkal, ha eltértél a célodtól vagy ha túlteljesítetted – ezek jó belső motivátorok az út során.

Végül, erős támogatás lehet, ha nyilvánosan (pl. barátok, kollégák előtt) is elköteleződsz a kiemelt céljaid felé – akár mesélj nekik rendszeresen az előrehaladásodról. Ez szintén olyan motivátor lehet, amely átsegít a nehezebb időszakokon.

Túl bonyolult vagy kötött a fenti rendszer számodra? Akkor lehet, hogy Te a folyamatcélok embere vagy.

4. Tanácsok folyamatcélokhoz

Ahogy említettük, a folyamatcélok a mi értelmezésünkben inkább viselkedésre, szokásokra vonatkoznak; olyan életterületekre, amelyeket vagy folyamatosan fejlesztenél, vagy folyamatosan megélnél (hiszen ez vonatkozhat arra is, hogy például „idén többet szeretnék magammal foglalkozni vagy pihenni”). 

A folyamatcélok ezért inkább elvekről, szemléletmódról szólnak. Ezeket szintén lehet akár napra pontosan mérni (pl. egy „szeretnék mélyebb tudást a szakterületemen” esetében azt, hogy hány cikket vagy szakkönyvet olvastam el az elmúlt x időben) – ezt mindenki saját rendigényéhez mérten beoszthatja; azonban a hangsúly itt elsősorban a rendszerességen, folyamatos művelésen van (hiszen nem jellemző, hogy azt mondjuk, „most már mindent tudok a szakterületemen” vagy „most már eléggé jó a hangulat a rendelőben” – és onnantól nem foglalkozol a szakmával és kedves sem leszel többé a kollégákhoz…).

Ezért a folyamatcélok egyik kulcsa a rendszeres áttekintés. Az alábbiakat javasoljuk:

Írd össze, hogy milyen területeken szeretnél változtatni szokásaidon, életmódodon, karriereddel kapcsolatos teendőiden. 

Kiváló rendezési elv, ha ezen céljaidat test-lélek-elme hármas szerint osztod fel – ez a gondolkodás megvéd attól, hogy egy-egy lényeges területet túlzottan elhanyagolj (pl. ha az önképzés, munka, kutatás mellett nem foglalkozol a testtartásoddal, mozgással, rekreációval, akkor hamar kiéghetsz vagy lebetegedhetsz). 

Írj le kulcsszavakat és meghatározó minőségeket, „hívószavakat” az évedhez (pl. nyitottság, következetesség, türelem, bátorság, proaktivitás stb.) – ezeket akár helyezd el olyan helyen, ahol rendszeresen szem előtt vannak (asztalon, háttérképként, határidőnaplóban, rendelőfalon, hűtődön stb.). 

Végül térj vissza rendszeresen ezen a hívószó és folyamatcél-listádhoz, legalább kéthetente. Ekkor nézz vissza, és gondold át, vajon minden terület kellő figyelmet kapott-e. Ha valamely célodat már hetek óta hanyagolod, azt ütemezd be a következő időszakra, akár konkrét tennivaló szintjén!

Gratulálunk, ez nagyon szép munka volt. Igazából azon se lepődnénk meg, ha fentieket nem egy ülésben végezted el – ez nem probléma; térj vissza bármikor ehhez az útmutatóhoz. Egy alapos tervezés akár több órát is igénybe vehet – de minden perce megéri!

Hogyha pedig a terveid között szerepelne

• a stresszmentesebb munka,
• a rendelő működésének tudatosabb átlátása,
• a hatékonyabb páciensmegtartás,
• a bevételnövelés,

akkor nézz körül a 2025-ös képzéseink között! 3 vadonatúj képzés, és több nagysikerű klasszikus vár rád nálunk. 

Ezennel végeztél a 2024/2025-ös évrendezéssel és tervezéssel. Szerettel gratulálunk!