Amit csinálsz, az megváltoztatja az emberek életét
Végig olvasás kb. 3 percNem a megszokott hétfő reggellel kezdődik a hét. A repülőterén várom épp a beszállítást, hogy egy intenzív és nagyon inspiratív két hetet követően, melyet a Carlow Dental Centre csapatával töltöttem, ismét otthon legyek.
Nem Írországból repülök haza, szerencsém volt egy kitérőt tenni a hétvégére Cataniába, ahol életem egyik legkülönlegesebb élményében volt részem: ott lehettem egy szicíliai barátom esküvőjén. Igen, valóban olyan, mint a filmekben: rengetegen vannak, tényleg borzasztóan hangosak és temperamentumosak, a kaja fantasztikus és az egész szörnyen tradicionális. Bár az örömapa meglátogatása az irodában kézcsókkal és a szívesség kéréssel most elmaradt…:)
De miért is szeretném ezt megosztani veletek ezen a platformon?
Furcsán hangzik, de a barátságomat a családdal a fogászatnak köszönhetem. A történet minden doktor és rendelő számára tanulságos lehet. A „fogak végén egy ember lóg” mondás klasszikus visszaigazolása.
Évekkel ezelőtt, amikor a Forest & Ray csapatával dolgoztam, az egyik projektünk az olaszországi beutaztatás volt. Az elején jártunk a dolognak, így minden érdeklődőre különös figyelmet igyekeztem fordítani, még olajozatlan volt a „futószalag”.
Simona szüleivel érkezett, akkor a húszas éveinek elején járt, jó pár tejfoga mögött nem fejlődött maradandó fog, foghiányai voltak, az alsó íven torlódás. Dél-Olaszországban ezt Invisalign-nak hazudott retainerekkel kezdték orvosolni, majd random jelleggel, random pozíciókba implantálták a hölgyet. A család már 15 ezer euró felett járt, 3-4 éve tartott a kezelés és Simona még mindig egy kivehető sínnel élt, melynek 3-4 fogát kitöltve igyekeztek alátámasztani a fogszabályozás alatti esztétikai elvárásokat.
Képzelj el egy fiatal dél olasz hölgyet (igen, pont olyan ő is mint ahogyan elsőre ezt a típust elképzelnénk) a húszas évei elején, aki nem tud felhőtlenül mosolyogni (vagy kiabálni:) ), nem tud esténként elmenni kiülni a térre pizzázni (amit jellemzően hetente legalább ötször „kellene” az ő környezetében). Minden étkezésnél és kávézásnál a környezete azt látja, hogy foghiányai vannak és valami műanyag darabot vesz ki és be a szájába. Borzasztóan érezte magát… A külsőségekre tradicionálisan sokat adó dél olasz környezetben ez nem volt kellemes helyzet.
A papa, Antonio, amikor Magyarországra érkeztek, már teljes kétségbeesésben volt. Ahogy később megtudtam az olasz implantológus/fogszabályozós „dream team” duóra már ekkor rá is borította az asztalt (szó szerint, fizikailag…) a hivatalos panasztétel nyomatékosításaként. Hát igen, Cataniában máshogy megy a „complaint procedure”, mint ahogy később azt Angliában megtapasztaltam…:)
Lényeg a lényeg, nekünk sikerült megoldani a problémát és 3 utazás alkalmával végül gyönyörű fogsort (körhidat kapott). A különlegessége a sztorinak az volt, hogy abban az időben több orvossal dolgoztunk, a csapat kialakulóban volt így, különböző okok miatt Simona minden egyes alkalommal másik orvossal találkozott. Az ember, akihez a kezelést kötni tudták, és mindig ott volt, az én voltam. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy nem az orvossal, hanem velem épült fel a bizalom, én voltam minden kérdésre a válasz, a kezeléstől kezdve, az árakon át a szállásig. (Egyébként ez az eset volt, ami 100%-ban alátámasztotta számomra a Treatment Coordinátor/Páciens Koordinátor szerepkör teljes létjogosultságát a rendelőkben, de erről mjd máskor…).
Volt szerencsém testközelből végigkövetni, hogyan omlik le a kelet-európaiak felé érzett szkepticizmusuk, hogyan izgulnak és kételkednek, hogyan érünk el arra szintre, hogy azt mondják: „Zoli, azt csináljuk, amit mondasz, bízunk benned”, és hogyan sírja ki a szemét Simona a körhíd átadása után.
Simona nem két implantátum eltávolítását, ideiglenes hidat és a végén egy cirkónium körhidat kapott.
Simona megkapta az önfeledt nevetés élményét, az esti pizzázásokat, a napi számtalan kávézás örömét, és azt, hogy pont olyan életet élhet, amilyet Szicíliában élni szeretne. Antonio pedig megkapta a lányát boldognak.
Persze, egy érzelmileg túlfűtött családról beszélünk, de azóta szörnyen hálásak nekem, a család tagja vagyok, számos alkalommal meghívtak, „szétetettek” és folyamatos kapcsolatban vagyunk. Simona a hétvégén megházasodott, „Papá Antonio” pedig ragaszkodott hozzá, hogy ott legyek. Mert segítettem az egész családnak, hogy boldog legyen a lányuk…
Pedig nem is vagyok fogorvos…
Gondold el, hogy Te, aki fogorvosként a kezeivel létrehozza ezeket a fogműveket és mosolyokat, mekkora „hatalmad” van emberek felett! Megváltoztatsz életeket, a rosszabbról jobbra fordítasz sorsokat. Valami fáj, általad nem fog fájni; valami nem működik, általad újra működni fog; valami nem szép, általad szép lesz… Ezt csinálod!
Nem gyökérkezeléseket, és csiszolásokat csinálsz, emberi sorsokat változtatsz meg. Legyen szó a marketingről, weboldaladról, a személyes szóbeli kommunikációdról, a rendelőd megjelenéséről, vagy a csapatod viselkedéséről, EZT tartsd szem előtt!
