fogorvos képzés, fogászati menedzsment, fogászati marketing

Kiégés tünetei – Így ne égj ki a fogászati szférában

Az adatkezelési szabályzatot elolvastam és elfogadom.*
Kiégés tünetei-1 Végig olvasás kb. 5 perc

„Gyakran előfordult, hogy már a műszakomat megelőző este erős szorongás töltött el. Nem akartam a következő napot, nem volt kedvem a betegekhez, a visszatérő, problémás esetekhez, nem akartam beragasztani a hidat, amin már hetek óta dolgoztunk, egyáltalán, nem akartam látni a kezelőszéket. A kiégés tünetei ezek? 

Nem azért késtem el rendszeresen, mert ne tudnám megtervezni a napjaimat és az időmet, hanem mert úgy éreztem, semmi értelme az egésznek, hiszen nap mint nap járok be ugyanabba a mókuskerékbe, anélkül, hogy látnék valami nagyobb célt.

Fájt a hátam és a nyakam, s akkortájt már egyre rendszeresebben a fejem is. Semmi másra nem vágytam, mint kilépni az egészből, a következő hónapra (vagy évre) lemondani az összes pácienst, s csak élni egy kicsit, eltávolodni ettől az egésztől. Ami különösen szomorú, belegondolva, hogy néhány éve még milyen lelkesedéssel álltam neki a munkának…”

A fenti történet – vagy valamely változata – gyakoribb, mint gondolnánk. Az egészségügyi szektorban, így a fogászatban is egyre többen tapasztalják meg azt a tünetegyüttest, amit kiégésnek, vagy burnoutnak nevezünk. Amennyiben ismerősek a fenti megélések, nem vagy egyedül: a kollégáid 84%-a tapasztal hasonló érzéseket. 

Sherri Bourg Carter, PsyD a kiégést úgy írja le, mint

„a krónikus stressz olyan állapotát, amely fizikai és érzelmi kimerültséghez, cinizmushoz, távolságtartáshoz, valamint az eredménytelenség és a teljesítmények hiányának érzéséhez vezet „.

Ráadásul ahhoz, hogy idáig jussunk, nem szükséges több 10 évnyi munka: egy 2016-os kutatás szerint a fogorvosok nagy része már diplomázáskor, vagy közvetlenül utána tapasztalja a kiégés tüneteit.

 

Kiégés tünetei – a kritikus pont

Ezek közé tartozik az álmatlanság, krónikus fáradtság, a koncentrációképesség elvesztése, feledékenység, szédülés, megfázás és egyéb betegségek gyakori előfordulása, étvágytalanság, migrén, izomfájdalmak, hányinger, szapora szívdobogás, mellkasi fájdalom, légzési nehézség és a céltalanság-érzés. Az előrehaladott kiégés kapcsán gyakran érzi magát frusztráltnak, dühösnek vagy pesszimistának az ember, kevésbé képes élvezni a korábban örömöt adó tevékenységeket, könnyebb felidegesíteni. Egyre kevésbé vágyik társaságra, izolálja magát, elveszti a kötődést a szeretteihez, barátaihoz, és egyre mélyebb apátiába süllyed.

Aki erre a pontra jut,  már sem személyes, sem szakmai szinten nem képes működni. A burnout azonban nem alakul ki egy éjszaka alatt: egy alattomos, lassan eszkalálódó állapotról van szó, amit pont emiatt meglehetősen nehéz fülön csípni. A tájékozódás, a tudatosság azonban sokat segít, hiszen a testünk és az elménk számos apró jelet küld, mielőtt a súlyos állapot bekövetkezne.

kiégés tünetei-2

Kiégés tünetei – kezdeti jelek

De hogyan is kezdődik a kiégés? Hogyan lépnek rá olyan sokan a teljes kiégéshez vezető útra? 

Az első lépések egészen meglepőek, s nem gondolnánk, hogy hosszabb távon problémát is okozhatnak.  Sokan ismerjük az érzést, amikor fiatal fogorvosként lelkesen vetjük bele magunkat a munkába, bizonyítási vágytól fűtve, rengeteg tervvel.

Ez az első pont, amit érdemes felismerni, s ahol meg lehet fogni a kiégés folyamatát.

Bármennyire is lelkesít a munka, bármennyire hajt a teljesítéskényszer, igenis meg kell állni időt szakítani azokra a tevékenységekre, amik kikapcsolnak. Ha ez azt jelenti, hogy a naptárunkban külön le kell foglalni pihenőidőt – tegyünk így!  A szorongást okozó eseteket osszuk meg egymással, beszéljük ki. Ez segít az elengedésben is, hogy ne csak testileg, hanem lelkileg is jelen tudjunk lenni otthon, és a barátainkkal.

Amennyiben nem figyelünk oda, a személyes igényeink, énidőnk teljes egészében háttérbe szorulhat a munka kedvéért. Mivel ez egy lassabb folyamat, előfordulhat, hogy nem is vagyunk tudatában annak, hogy mi történik: ilyenkor fontos, hogy bízzunk a körülöttünk lévő szeretteink visszajelzésében. Habár lehet, hogy nem mindig találják meg a megfelelő hangnemet vagy kifejezésmódot, egészen biztosan jót akarnak nekünk.

A kiégés korai jelei közé tartozik továbbá a rendszeres, megmagyarázhatatlan irritáltság-érzés. Ha úgy érezzük, soha semmire nincs időnk, s párunk legkisebb rezdülése, vagy az asszisztens egy ésszerű kérdése is frusztrációt kelt bennünk, akkor nagyon valószínű, hogy a kiégés felé tartunk.

Ekkor már a legtöbben elkezdik tapasztalni az első fizikai jeleket is: fejfájás, hasfájás, kimerültség egyaránt jellemző lehet.

Kiégés tünetei – súlyosabb jelek

Ezt követik a súlyosabb jelek: a szociális életünk gyakorlatilag nullára csökkenhet, egyre erősebb az érzésünk, hogy reménytelen a helyzetünk. Az alkohol, vagy gyógyszerek ideig-óráig enyhítik ezt az érzést, így előfordulhat, hogy egyre gyakrabban fordulunk hozzájuk. Mindeközben a család és a barátok egyre jobban aggódnak, s szóvá is tehetik, hogy valami nincs rendben. Figyeljünk ezekre a visszajelzésekre! Sosem azért mondják, amit mondanak, mert bosszantani akarnak minket, bármennyire is ezt az érzést váltják ki belőlünk a szavaik. Ebben az állapotban már sokszor torzult a helyzetértékelő képességünk, és felborult az értékrendünk.

A burnout felé vezető út késői szakaszában sokszor már semmiben sem látjuk az értéket. Fáradtak és kimerültek vagyunk, a hosszabb távú tervezés már szóba sem jöhet, elég, ha az adott munkanapot, pácienst túl tudjuk élni. Ebben a szakaszban bármit értékelünk, ami kicsit is eltereli a figyelmünket a belső céltalanság- és reménytelenség-érzésről: nem ritka a túlevés, a fokozott szexuális aktivitás, az alkoholizmus és tudatmódosító szerek használata.

A kiégés végső szakasza rendkívül súlyos testi és lelki tünetekkel jár együtt. Ez az állapot azonnal szakember bevonását igényli. Teljes kimerülést, reménytelenség-érzetet tapasztalunk, öngyilkos gondolataink lehetnek, mivel ezt látjuk az egyetlen kivezető útnak a helyzetünkből.
Habár ezt ebben az állapotban borzasztó nehéz belátni, a körülöttünk lévő szeretteink segíteni akarnak, és mellettünk állnak. Keressünk fel valakit, hívjunk fel olyan embert, akiben megbízunk. Osszuk meg az érzéseinket és kérjünk segítséget.

Előfordulhat, hogy könnyebb megnyílni anonim módon egy idegennek. Ebben az esetben a Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (LESZ) éjjel-nappal ingyenesen hívható segélyszáma: 116-123. 

Kiégés tünetei – Mit lehet tenni ellene?

A kiégést – hasonlóan minden más fizikai vagy mentális betegséghez – sokkal egyszerűbb megelőzni, mint kezelni. Minél előbb ismerjük fel, hogy ráléptünk a burnouthoz vezető útra, annál gyorsabban és hatékonyabban tudunk tenni ellene.

Ismerjük fel a tüneteket

Ha tudjuk, mivel állunk szemben, s felismerjük a korai jeleket, azzal egy óriási lépést teszünk a mentális egészségünk fejlesztése felé. Olvassunk, tájékozódjunk, beszélgessünk – s ha úgy látjuk, bátran kérjünk segítséget.

Szánjunk magunkra időt

Nem szabad elbagatellizálni az énidő és az öngondoskodás fontosságát. Ismerjük meg magunkat, tudatosítsuk, hogy milyen tevékenységek kapcsolnak ki és tesznek boldoggá, és szánjunk rájuk dedikált időt. Akár külön sávokat is elkülöníthetünk a naptárunkban, amikor kizárólag ezekkel foglalkozunk – és nem ér csalni, a kijelölt időben tényleg kapcsoljunk ki!

Vegyük a kezünkbe az időbeosztásunkat

A fogorvosok esetében különösen fontos tényező lehet a munkahelyi időbeosztás. Ezzel kapcsolatban nem mindig könnyű a sarkunkra állni, azonban esszenciális tényező lehet meghúzni az ezzel kapcsolatos határokat. Kezdjük azzal, hogy nem vesszük fel a munkahelyi telefont munkaidőn kívül – ez már komoly felszabadulás-érzést fog hozni.

Teremtsünk biztonságos, erősítő munkakörnyezetet

Miközben fontos, hogy a saját dolgainkat rendbe tegyük, és kiegyensúlyozzuk magunkat a stresszes időszakokban, a másokra való odafigyelés is nagy hatással bír a mentális egészségünkre. Érdeklődjünk a kollégáinkról, kérdezzük meg, hogy vannak – megerősítve azt, hogy egyikünk sincs egyedül. Kommunikáljunk nyíltan és támogatóan, ne féljünk visszajelezni és visszajelzést kérni.

Ne féljünk megosztani a problémákat

Óriási ereje van annak az érzésnek, hogy nem vagyunk egyedül. Márpedig biztosak lehetünk benne, hogy nem vagyunk: minden problémát, érzést, amit átélünk, valaki már átélte. Ha ezeket magunkban tartjuk, csak növeljük a szorongást és a szégyenérzetet, míg ha megosztjuk, kiderülhet, hogy a környezetünkben többen küzdenek vagy küzdöttek hasonló problémákkal, s hasznos ötleteket is kaphatunk, amik a megoldás irányába visznek.

Kérjünk segítséget

Ha elromlik a tévénk, vagy a mosógépünk, az első dolgunk szerelőt hívni: miért nem természetes a szakembertől való segítségkérés a mentális egészség kapcsán is? Ezt miért kellene egyedül megoldanunk, szaksegítség nélkül? Ne féljünk professzionális segítséget kérni, bármelyik pontján járunk a kiégésnek. Sőt, tulajdonképpen nem is feltétlenül kell megvárnunk, hogy kialakuljon a probléma: az önismeretbe való fektetésnek életünk bármely pontján helye van, s hosszú távon mind fizikailag, mind mentálisan óriási előnyökkel jár.

 

Azt gondoljuk, hogy egy fogászati rendelő hatékony működését az segíti elő leginkább, ha a benne dolgozók jól vannak és egészségesek. Éppen ezért szentelünk ennek a témának a jövőben több figyelmet, Dr. Fügedi-Hegedűs Orsolya kolléganőnk segítségével. 

fogorvos képzés, fogászati menedzsment

Visszahívást kérek!

Az adatkezelési szabályzatot elolvastam és elfogadom.*
Elfogadom, hogy a DentalMenedzser csapata időnként hírlevelet küldjön számomra