Végig olvasás kb. 2 percGyakran érzem azt ösztönből (jól vagy rosszul) kommunikáló és szervező fogorvos partnereimmel beszélgetve, hogy nehezen tudom elmagyarázni nekik a folyamat és kommunikációs protokollok létjogosultságát, fontosságát, nélkülözhetetlen szerepüket a rendelő hatékony irányításában. Gyakran érzem azt, hogy nem sikerül átadni miért is fontos bizonyos helyzetekben kötelező jelleggel követni a lépéseket, és betartani a kialakított struktúrát.
A közelmúltban azonban kaptam egy kis segítséget. Egy hároméves kislánytól…:)
Történt az, hogy nemrég én voltam az „ügyeletes” és én mentem Lorkáért, a 3 éves unokahúgomért, az oviba. Minden a terv szerint haladt, hazamentünk, eljátszottunk és elhülyéskedtünk, majd egyszer csak így szólt: „éhes vagyok”. Lorka abban az időszakban volt, mikor már elkezdte tudatosan irányítani a dolgokat, én meg kíváncsi voltam, mit tud kezdeni velem, így hagytam, hogy vezessen.
- Először odamegyünk a konyhába és kinyitjuk a hűtőt
- Megnézzük, hogy mi van benne
- Kiválasztjuk azt, ami a legjobban tetszik (Nagyi sült húsijára esett a választás krumplipürével)
- Kivesszük a hűtőből és a pultra tesszük
- Kivesszük a tányérokat a szekrényből
- Kirakjuk az adagokat a tányérra („Te is kérsz, igaz?” – „Hát persze!!”)
- Betesszük a tányért a mikróba és megmelegítjük
- Ezalatt kikészítjük az evőeszközöket
- Ha lejár a mikró, kivesszük a tányérokat és az asztalra tesszük
- Odaülünk az asztalhoz… éééééés
- Mind megesszük!!! 🙂
És kész is… Azon túl, hogy borzasztóan élveztem a „show-t” miközben felmondta nekem a „vacsorázás folyamatprotokollját”, Lorka meg is tanított nekem egy nagyon fontos dolgot.
Észre sem vesszük, hogy az életünk során, a munkában, magánéletben, a mindennapokban szinte mindent megtanult és begyakorolt „protokollok” alapján csinálunk. Gyermekkorunkban megtanultunk egy folyamatot, és azt már rutinszerűen, odafigyelés nélkül végezzük. Szüleink elmondták, majd „tréningeltek” minket, arra hogy bizonyos feladatokat hogyan a legcélszerűbb, leghatékonyabb elvégezni (esetleg kitapasztaltuk mi magunk, de az hosszabb idő). Mi azt megtanultuk, gyakoroltuk sokáig, magunkévá tettük és mindennapjainkban teljesen természetesen végezzük.
Az öltözködés, főzés, takarítás, autóvezetés, fogmosás, étkezés, ivás, cipőfelvétel, wc-zés, zuhanyzás, buszra szállás, szinte minden ilyen. Az alapfolyamat nem változik, csak hangulatunktól és más tényezőktől függően másként töltjük meg tartalommal nap, mint nap. Ezért nem is érezzük rutinszerűnek… de a folyamatprotokoll ott van mögötte minden esetben. Van a fejünkben egy képzeletbeli „flow chart”, hogy mit teszünk, ha a folyamat közben valami történik, mi lesz a mi következő lépésünk stb.
Ha az életben így működünk, akkor a rendelőben
- miért nem lehet kidolgozni, felállítani és megtanulni egy teljes csapatot igénylő konzultációs folyamatot, hogy a pácienst azonnal elkötelezd?
- miért nem lehet kidolgozni a személyes konzultáció alatti beszélgetés folyamatát, hogy sikeres legyen a első vizit?
- miért nem lehet meghatározni és irányítani az első érdeklődések telefonbeszélgetését, hogy azonnal elkezdjen épülni a páciensben a bizalom a rendelő iránt?
- miért nem lehet a „balhés” páciensek helyzetére előre kidolgozott és rutinszerűen begyakorolt „válságkezelő” reakciónk?
- miért nem lehet egy olyan időpont foglalási rendszert kidolgozni, amivel nem esik szét a naptár és a páciens is örül?
Lehet…
Csak nem akarjuk, mert ameddig nem válik rutinszerűvé és magunkává nem tettük, addig kényelmetlen, akadozik, „robot jellegű”, fárasztó és sok energiát igényel. Inkább jó az ahogy van…
De ahogy enni és inni is megtanultál, már csak egy lépés, hogy mesterfokon megtanulj konzultálni, kommunikálni és megszervezni a rendelődet. Továbbmegyek: ahogy meleg ételt sem tudsz enni megmelegítés nélkül, úgy a kezelés értékét és árajánlatot sem tudod sikeresen kommunikálni anélkül, hogy a bizalom felépült volna (barátok lennétek a pácienssel).
A séma mindig ugyanaz:
- kidolgozás (teszt és módosítás)
- gyakorlás + gyakorlás + gyakorlás + gyakorlás
- élvezni és learatni a gyümölcsét
Ha tudok Neked ebben segíteni, keress bizalommal!
Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.