Az egészséges árazás kialakítása minden üzleti tevékenység alapja, így ez alól nem kivétel a fogászati rendelő vezetés sem. A fogászati árak vizsgálatánál sem mehetünk el néhány alapvető tényező mellett, amikor egy olyan erős sokk hatását vizsgáljuk, mint a koronavírus. Kell árat emelnünk? Ki viselje a terheket?
Az árak kialakítása sok rendelő esetében némi empirikus vizsgálat és egy jó ötlet keveréke, azaz, nézzük meg, hogy mások hogy áraznak és ahhoz lőjük be magunkat kedvünk, szaktudásunk és tapasztalatunk terén. Ennél eggyel tudatosabb, ha megvizsgáljuk azt, hogy egy kezelés értéke miből áll össze.
Ez minden olyan költségünket jelenti, ami akkor is felmerül, ha nem kezelünk pácienseket. Tehát a bérleti díj, lízingek, fix fizetések, könyvelői díj, épületfenntartás stb. Arányosítsuk ezt a költséget egy órára vetítve és látni fogjuk, hogy egy óra székfenntartás mennyibe kerül nekünk.
Minden olyan anyag, amelyet csak akkor használunk fel ha pácienst kezelünk, tehát a felmerülő költségünk termelés arányos (bevétel arányos). Ilyen lehet a gumikesztyű, a pohár, a tömőanyag, a gyökérkezelő tű, sav stb.
Ilyen lehet az órabérben dolgozó asszisztens, vagy a százalékban dolgozó fogorvos. Az ő fizetésük (tehát a cég költsége) attól függ, hogy mennyi időt dolgoztak, vagy mekkora bevételt realizáltak.
Az a bizonyos százalék, amelyet a cég realizál annak eredményeképpen, hogy vállalta a kockázatot, beruházott egy infrastruktúrába, fenntartja a működést és pácienseket szerez. A fogászati rendelő vezetés egyik legfontosabb mérőszáma.
Példa:
Egy 21 000 forintos tömés esetében, ami 45 perc alatt készül el, egyenletünk a következő:
7500 Ft (45 percre a székidőnk) + 1680 Ft (anyagköltség) + 6300 Ft (orvos díja) + 1800 (asszisztens) = 17 280 Ft.
Mi változik a koronavírus következtében?
A védekezés és extra biztonsági protokollok következtében egy kezelés időtartama nő, vagy legalábbis az időpontok közötti szünet fog nőni, hisz fertőtleníteni, szellőztetni kell.
Már most jelentősen emelkedtek (csakúgy mint az élelmiszer árak és egyéb fogyasztási cikkek). Na most, ha egy 4% pontos növekedéssel számolunk, a példánk szerint a kezelésre vetített anyagköltségünk 2520 lesz (12%*21 000). Ebben az esetben az egyenlet így néz ki:
10 000 (székidő) + 2520 (anyagköltség) + 6300 (orvos órabér) + 1800 (asszisztens órabér) = 20 620 Ft.
Marad 380 forintunk…
Elfogyott a profit
Természetesen vannak olyan járulékos hasznok, ami miatt rendelőtulajdonosként elfogadjuk, hogy bizonyos kezelések 0-ra jöjjenek ki, de most a példa kedvéért nézzünk szembe a kapitalizmus szörnyű valóságával.
Ha szeretnénk a Covid előtti helyzetet visszakapni, sajnos nincs nagyon más lehetőség, mint az áremelés. (Vagy elfogadjuk a profitunk csökkenését.) Áremelés esetén viszont figyelembe kell vegyük a vásárlóink (páciensek) árérzékenységét. Vajon, hol van nekik az a határ, hogy még elfogadják a magasabb tételeket és hol döntenek amellett, hogy “Inkább nem is kell ez nekem” vagy “Inkább megyek máshova”.
Ha mindenki így gondolkozik és a racionalitás mentén hozza meg a döntéseket a fogászati rendelő vezetést tekintve, akkor a Covid-19 egyenes következménye egy egységes iparági áremelkedés lesz a fogászatban.
Javaslom, hogy számold ki a legfontosabb kezeléseid megtérülését a fenti logika mentén, illetve ha úgy döntesz, hogy emeled az áraidat, tedd azt úgy, ahogy a kormány is a béremelésekkel: lépcsősen.
Dönts el, hogy például egy éven belül 15%-kal növeled az árakat, és először 5%-kal emeld, majd fél év múlva ismét 5%-kal, majd ismét 6 hónapot követően egy újabb 5%-kal. Eközben szorosan monitorozd, hogy reagálnak a páciensek.
Légy tudatos, és hozz jó döntést!